Az elmúlt években a Moodle Magyarország leggyakrabban alkalmazott e-Learning keretrendszerévé vált. Gazdag eszközkészlete, szolgáltatásai, integrációs lehetőségei, a korszerű pedagógiai módszerek támogatásának köszönhetően ma már minden felsőktatási intézményben megtalálható és a közoktatásban is egyre gyakrabban alkalmazzák. A vállalati szektor is egyre gyakrabbak választja a Moodle-t.

Immáron negyedik alkalommal hívjuk tanácskozásra a magyar Moodle közösség tagjait. Szeretnénk, ha mindaz a tapasztalat, amely eddig felhalmozódott, közkinccsé válna, s megvitatnánk a közeljövő változásait. Várjuk a tapasztalt Moodle-felhasználókat, s azokat, akik még csak most ismerkednek az e-learning világával és keresik a megfelelő eszközt céljaik megvalósítására.

A tanulás személyes vonatkozásai, a kapcsolati hálók, a hálózati tanulás kiteljesedése világszerte lendületet kapott a web 2.0-ás eszközök térhódításával. Az új eszközök és alkalmazások lehetőséget adnak arra, hogy a személyes tanulási terek és a személyes portfólió mindenki számára elérhető legyen. Az ePortfólió fontos szerepet kap az élethosszig tartó tanulásban és a saját tudásmenedzsment megvalósításában. Ugyanakkor mind Európában, mind világszerte kitapinthatók az egységesítési, szabványosítási törekvések e téren.

Ezért Magyarországon is egyre többször esik szó az ePortfólióról. Elérkezettnek látjuk az időt, hogy egy társkonferencia keretében mutassuk be azokat a rendszereket, amelyek eszközt adnak a kezünkbe, illetve beszámoljunk az első tapasztalatokról.

Az előadások tervezett témáiból:

• Moodle a közoktatásban, a felsőoktatásban és a felnőttképzésben – Hogyan használjuk a Moodle-t az oktatásban? Hogyan segíti a Moodle a tanítási folyamat hatékonyságát, s mennyiben alakítja át a diákok viszonyát a tanuláshoz? A Moodle, mint közösségi portál. Milyen oktatási tapasztalatok halmozódtak fel, s milyen módszertani változásokat hozott magával a Moodle?
• ePortfólió – az ePortfólió típusai, személyes és intézményi portfolió kialakítása, szabad forráskódú ePortfólió megoldások, portfólió alapú értékelés, személyes tanulási terek, (e)Portfólió a magyar oktatásban.
• e-Learning 2.0 – személyes tanulási terek, közösségek és kapcsolati hálózatok a tanulásban, web 2.0 eszközök integrációja (MashUp), konnektivizmus.
• Minőségbiztosítás és hatékonyságvizsgálat az e-Learningben – Milyen eszközök állnak rendelkezésre a Moodleban zajló tevékenységek nyomonkövetésére. A Moodle naplóállományainak és statisztikáinak elemzése. Külső eszközök (Google Analytics, Awstats, SPSS Clementine, R, …) a tanulási szokások, a kurzusok és a tananyag hatékonyságának vizsgálatában.
• Moodle integráció – Hogyan integrálható a Moodle az intézményi informatikai infrastruktúrába? Komplex e-Learning rendszerek és hálózatok kialakítása Moodle Network alapokon. Tananyagtárházak és a Moodle.
• Kiegészítő modulok, blokkok – hasznos vagy éppen nélkülözhetetlen modulok/blokkok alkalmazása. Egyedi modulfejlesztések, modulok honosítása. Kiemelt terület: Audio- és video-konferencia rendszerek integrálása.
• e-Learning szabványok és a Moodle – Hogyan jelennek meg a szabványos tananyagok a Moodle-ban? Melyek azok a szolgáltatások, amelyeket igénybe tudunk venni (SCORM, Learning Design, IMS tartalomcsomagok, IMS Common Cartridge)?

Az Angoltanárok Nemzetközi Egyesületének Magyarországi Szervezete sok szeretettel hívja meg Önt és angoltanár kollégáit a 19. éves IATEFL-Magyarország konferenciára, amelyet Budapest egy csodálatos részén,  a Gellért hegyen rendezünk 2009. október 2-4. között.  Ízelítő a szakmai és kulturális programokból:

• négy plenáris előadő: Illés Éva (Magyarország), Kiss Tamás (Szingapúr), Gordon Lewis (USA) és Herbert Puchta (Ausztria)
• közel 50 színvonalas előadás és workshop oktatásügyi szakemberekkel
• Péntek délutáni tematikus programok az egyesületen belül működő szakcsoportok (SIG-ek) szervezésében
• könyvkiállítások és tombola értékes nyereményekkel

Vegyen részt Ön is a társasági eseményeken, mint például  a Simply English együttes koncertje Andy Rouse vezetésével, vagy az első Pecha Kucha est Lindsay Clandfield, Szesztay Margit, Mark Andrews és még sok más kollega közreműködésével.

Semmiképpen ne mulassza el a mostanra már hagyományosnak mondható sajt- és borkóstolást vagy a péntek esti fogadást, melyet az Oktatási és Kulturális Minisztérium támogat.

További információért kérjük látogasson el honlapunkra, www.iatefl.hu, ahol a szálláskeresésben is segítséget tudunk nyújtani.  Hogy ízelítőt kapjon az esemény hangulatából, tekintse meg párperces videónkat a 2008-as konferenciáról Gavin Dudeney, Mario Rinvolucri, Alexander Sokol és Andrew Wright szereplésével itt http://tiny.cc/4oM9T.

Ha Ön tagja a Facebook oldalnak, örömmel tudatjuk, hogy ott is jelen vagyunk: fényképeket és híreket találhat a következő linken: http://www.facebook.com/home.php?#/event.php?eid=118672088113&ref=nf

A számítógépes nyelvtanítás iránt érdeklődőknek kihagyhatatlan a péntek délutáni SIG-program, ez nem is kérdés. Szombat délután Lindsay Clandfield előadása ígérkezik érdekesnek: “Blogging your way to being a better teacher”. Rögtön utána Tartsayné Németh Nóra: “10 reasons why teachers should start Twittering” – Nóra egyébként itt található meg a Twitteren.

Ez természetesen csak egy nagyon rövid válogatás a várható előadásokból, és csak az IKT-központúak közül.

http://www.ed.gov/rschstat/eval/tech/evidence-based-practices/finalreport.pdf

Az USA Oktatási Minisztériumának fenti linken megtalálható felmérése ingyenesen letölthető.

A tanulmány 93 oldal, de a leglényegesebb ez a mondata:

“On average, students in online learning conditions performed better than those receiving face-to-face instruction.”

Vagyis: “Azok a diákok, akik online tanultak, átlagosan jobb teljesítményt nyújtottak, mint a hagyományos tantermi oktatásban részesülők.”

A kutatásban az 1996 és 2008 között végzett összehasonlító méréseket vizsgálták, minden tantárgyban, az általános iskolától a főiskolán át a felnőttoktatásig – és átlagban 9 %-kal jobb eredményt értek azok, akik online tanultak. Nem nagy a különbség, de statisztikailag releváns, és a hatalmas minta miatt egyértelműen meggyőző.

Lance Armstrong (7-szeres Tour de France-győztes kerékpáros), Shaquille O’Neill (kosárlabdázó, újabban színész), Snoop Doggy Dogg (rapper – tényleg így írja a nevét, rengeteg fiatal imádja), Elijah Wood (színész, ő volt Frodó a Gyűrűk Urában), Britney Spears (én kérek elnézést a szerepeltetéséért).

Természetesen a Twitter keresés-funkcióját használva mindenki megtalálhatja a maga kedvencét. Ezzel már adott is a nyelvi anyag, ami nagy valószínűséggel érdekelni is fogja a nyelvtanulót, innentől már csak a tanár fantáziája szabhat gátat a felhasználásnak. A legegyszerűbb ötlet, ha a tanulók összefoglalják, hogy kedvencük mivel foglalkozott az utóbbi időben – lehetőleg írásban, mert szóban elmondva kétséges, hogy mindenkit érdekelne. Ennek ideális felülete persze a tanulók személyes blogja, de ennek hiányában a papír is megteszi – a csodát teszi meg, elmúltak a hetvenes évek, indítsanak már egy célnyelvi blogot tanítványaink!

Plenáris előadások:

Tad Larner (Pearson Education, Harlow, UK, teacher trainer): 21st century learners… the coming of age?

Hegedűs Kristóf (Városmajori Gimnázium, Oktatási Hivatal angol nyelvi érettségi szakmai bizottságának vezetője): The impact of examinations on classroom teaching

Mark Andrews (ELTE, Budapest, teacher trainer): Empowering learners and teachers

A Twitter bejelentkező oldala

A legegyszerűbb ötletek a legsikeresebbek – a Twitter hatalmas népszerűsége is ezt a tételt bizonyítja. Mit csinálsz most éppen? – az alapötlet annyi, hogy erre az egyszerű kérdésre kell válaszolni legfeljebb 140 karakterben. Ezt írhatjuk meg mindenkinek, vagy olvasgathajuk mások válaszait. Ennyi az egész? Igen, ennyi. Mi ebben a nagy szám? Önmagában nyilván semmi. Naggyá az teszi, amire használják – ettől klasszikus példa a Web 2.0-ra. Ugyanis szerencsére nem olyan “híreket” találunk itt, amik a felhasználók mindennapi tevékenységeiről szólnak, hanem ha jól választjuk meg, hogy kiket olvassunk, akkor a minket érdeklő területen dolgozó kollégák szakmai tevékenységébe nyerhetünk bepillantást, mégpedig valós időben. Jeremy Harmer, Gavin Dudeney, Scott Thornbury – hogy csak három közismert nevet említsek az angoltanítás területéről: a Twitter segítségével azonnal értesülhetünk róla, hogy éppen milyen honlapot néznek, arról mit gondolnak, vagy hogy min dolgoznak most.

A legfrissebb bejegyzések

Válaszolni is lehet ezekre a bejegyzésekre, és ezekből a válaszokból gyakran nagyon érdekes párbeszéd alakul ki. Képzeljük el a jelenetet: ülünk a számítógép előtt, és módunk van élőben követni, amint a szakma legnagyobbjai eszmét cserélnek egy aktuális kérdésről – sőt, hozzá is szólhatunk. A közelmúltban például az interaktív tábláról alakult ki igen élénk vita (és részben ennek hatására született ezen a blogon is egy bejegyzés), aminek bizonyos értelemben folytatása a jelenleg is naponta több új üzenetet generáló eszmecsere a technológia nyelvtanítási célú felhasználásáról.

Ugyan nem nyelvtanítási vonatkozású dolog, de nagyon aktuális: akik a Twitteren követték az iráni választások kapcsán kirobban tiltakozásokat, sokkal frissebb és első kézből származó információkhoz jutottak, mint akik esetleg a CNN-ből próbáltak tájékozódni. Sokan már ki is hirdették ez alapján az új média győzelmét a régi média fölött – nem mintha ez igazán kérdéses lett volna.

A Twitter akkor lehet a leghasznosabb, ha két fontos szabályt betartunk:

• Körültekintően válasszuk meg, hogy kiket követünk, mert így a jel-zaj arány kedvezően alakul
• Ne a saját Twitter-oldalunkra térjünk vissza, ha a legújabb üzeneteket akarjuk elolvasni, hanem használjunk valamilyen Twitter-klienst, amelynek segítségével automatikusan megkapjuk a frissítéseket.

A követendő twitterezők kiválasztása nem igazán bonyolult; legegyszerűbben úgy találunk ilyeneket, ha megnézzük, hogy azok kiket követnek, akiket mi már korábban érdekesnek találtunk. De természetesen a Twitter honlapján is kereshetünk a felhasználók között, akár a profiljuk alapján, akár a küldött üzeneteik alapján.

A második szabály alkalmazása (a Twitter-kliens használata) sem túlságosan nehéz: a legkézenfekvőbb megoldás a Firefox alá telepíteni a TwitterFox nevű kiegészítőt, és már sínen is vagyunk. Ez természetesen feltételezi a Firefox használatát, de ugyebár az ember úgyis csak akkor használ Internet Explorert, ha valamiért a munkahelye erre kényszeríti; más magyarázatot nem tudok elképzelni.

Amennyiben mégis az a szerencsétlen helyzet áll elő, hogy rendes böngésző híján Internet Explorert kényszerülünk használni, telepítsük a TweetDecket (bár természetesen ez Firefox használata esetén is lehetséges). Ezt akkor is megtehetjük, ha TwitterFoxot már használjuk, mert más-más kiegészítő szolgáltatásokat nyújt ez a két ingyenes alkalmazás.

Végezetül néhány javaslat, hogy kiket érdemes követni (a lista természetesen később bővülni fog, mint ahogy több twitteres poszt is várható):

Lőrincz Tamás, Thornbury Scott, Nik Peachey, Jeremy Harmer, Gavin Dudeney

• Lehet-e objektíven értékelni egy írott szöveget, és ha igen, hogyan?
• A nyelvhelyességen és szókincsen kívül mire kell még figyelni az értékelésnél?
• Hogy tud egy értékelő egyszerre több szempontra figyelni?
• Mérhető-e a valódi nyelvhasználat, a kommunikáció hatékonysága írott szövegeknél?

Az Euro Nyelvvizsga Központ 4 fordulós, online írásbeli feladat értékelő versenye bepillantást kínál a vizsgákon alkalmazott objektív értékelési eljárásokba, miközben ezekre a kérdésekre is választ keresünk.

A játékos verseny minden fordulójában számos nyeremény várja a megoldást beküldőket, az értékelő verseny fóruma pedig várja a véleményeket, hozzászólásokat, kérdéseket.

A verseny részletei és regisztráció a http://www.euroexam.org/index.php?page=705&l=2 weboldalon!

—————————————————–

2009-ben 15. alkalommal rendezzük meg a Multimédia az oktatásban konferenciát.

A konferencia témája az oktatási tevékenység és a – legszélesebb értelemben vett – multimédia-technológia kapcsolata, így a társadalomtudományi kutatástól a biológiai sajátosságokig, a módszertani kutatásoktól, a technológia új eredményeinek bemutatásáig széles területet fog át. A konferencia a multimédiának az oktatásban történő hasznosítására, a technikai és a módszertani fejlesztésekre, illetve a kutatásokra igyekszik koncentrálni.

A konferencia időpontja: 2009. június 24-25.

Helyszín: Debreceni Egyetem, Informatikai Kar

A konferencia célja, hogy

• elősegítse az oktatás, a kutatás és a fejlesztés különböző területein dolgozó szakemberek tapasztalatcseréjét és találkozását;
• bemutatkozási és publikálási lehetőséget adjon a hazai és a határon túli oktatóknak, kutatóknak és (PhD és egyetemi) hallgatóknak az új kutatási eredmények széleskörű szakmai megismertetésére és megvitatására előadások, kiállítások és kiadványok segítségével;
• az előadások alapján, a konferencia szakértői bizottsága által javasolt szakmai anyagok lehetőséget kapnak a „Journal of Applied Multimedia” vagy a „Teaching Mathematics and Computer Science” nemzetközi, referált folyóiratban történő megjelenésre.

A benyújtott és megtartott előadások a konferencia kiadványát képező DVD-n jelennek meg, mind szöveges, mind videó formátumban.

A konferencia tervezett témakörei:

• A klasszikus multimédiafejlesztések, eredmények, alkalmazások bemutatása,
• Multimédia alkalmazások a szabad szoftverek világából,
• Könyvtár, multimédia, oktatás. A könyvtárak új helye, szerepe a modern, a multimédiás, a hálózati tanulás időszakában,
• Az interaktív tábla és alkalmazása az oktatásban,
• Programozás multimédiás környezetben,
• M-learning mint az oktatás egy új eszköze. A tanulás személyessé és korlátlanná válásának lehetőségei,
• Digitális tudásbázisok és keretrendszerek kapcsolata. Kapcsolódás, elérés, részvétel a virtuális térben,
• Szerzői jog és elektronikus tartalmak kapcsolata. Vannak-e szerzői jogi korlátok a virtuális térben. Személyes tudás vagy közösségi tudás,
• A multimédia eszközeinek szerepe a fogyatékkal élők képzésében, életminőségének javításában,
• „Serious Games”,
• A közszféra és a multimédia kapcsolata.

A szakmai megjelenés, a bemutatkozás lehetséges formái a konferencián:

• hagyományos plenáris és szekcióelőadások,
• poszterbemutatók
• tapasztalati, módszertani, technikai megoldások bemutatása,
• videokonferencia, online bejelentkezés,
• a BA és MA szintű képzésben tanulóknak külön hallgatói szekció,
• a PhD hallgatók a kutatási területüknek megfelelő szekcióban adhatnak elő,
• kiállítóként történő bemutatkozás.

A konferenciával kapcsolatos további információk:
honlap: http://mmo2009.kfrtkf.hu
e-mail: mmokonf2009@gmail.com

—————————————————–