Az Oxford University Press Oxford 3000 Text Checker nevű szolgáltatása kiszámolja, hogy egy adott angol szöveg szavainak hány százaléka szerepel a 3000 leggyakoribb szó között. A szöveget könnyen bemásolhatjuk (vagy be is gépelhetjük, ha ez a könnyebb az adott helyzetben), és egy kattintással megkapjuk az eredményt. Természetesen a szókincsen túl más tényezők is befolyásolják egy szöveg érthetőségét, de ez azért mégis jó útmutató.
A Longman kiadó hagyományos Back to School konferenciája középiskolai és nyelviskolai angoltanárok számára idén augusztus 28-án kerül megrendezésre a Móricz Zsigmond Gimnáziumban (Budapest, Törökvész út 48-54.). A konferenciára ingyenes különbuszokat biztosít a kiadó Győrből, Székesfehérvárról és Kecskemétről.
Plenáris előadások:
Tad Larner (Pearson Education, Harlow, UK, teacher trainer): 21st century learners… the coming of age?
Hegedűs Kristóf (Városmajori Gimnázium, Oktatási Hivatal angol nyelvi érettségi szakmai bizottságának vezetője): The impact of examinations on classroom teaching
Mark Andrews (ELTE, Budapest, teacher trainer): Empowering learners and teachers
A legegyszerűbb ötletek a legsikeresebbek – a Twitter hatalmas népszerűsége is ezt a tételt bizonyítja. Mit csinálsz most éppen? – az alapötlet annyi, hogy erre az egyszerű kérdésre kell válaszolni legfeljebb 140 karakterben. Ezt írhatjuk meg mindenkinek, vagy olvasgathajuk mások válaszait. Ennyi az egész? Igen, ennyi. Mi ebben a nagy szám? Önmagában nyilván semmi. Naggyá az teszi, amire használják – ettől klasszikus példa a Web 2.0-ra. Ugyanis szerencsére nem olyan “híreket” találunk itt, amik a felhasználók mindennapi tevékenységeiről szólnak, hanem ha jól választjuk meg, hogy kiket olvassunk, akkor a minket érdeklő területen dolgozó kollégák szakmai tevékenységébe nyerhetünk bepillantást, mégpedig valós időben. Jeremy Harmer, Gavin Dudeney, Scott Thornbury – hogy csak három közismert nevet említsek az angoltanítás területéről: a Twitter segítségével azonnal értesülhetünk róla, hogy éppen milyen honlapot néznek, arról mit gondolnak, vagy hogy min dolgoznak most.
Válaszolni is lehet ezekre a bejegyzésekre, és ezekből a válaszokból gyakran nagyon érdekes párbeszéd alakul ki. Képzeljük el a jelenetet: ülünk a számítógép előtt, és módunk van élőben követni, amint a szakma legnagyobbjai eszmét cserélnek egy aktuális kérdésről – sőt, hozzá is szólhatunk. A közelmúltban például az interaktív tábláról alakult ki igen élénk vita (és részben ennek hatására született ezen a blogon is egy bejegyzés), aminek bizonyos értelemben folytatása a jelenleg is naponta több új üzenetet generáló eszmecsere a technológia nyelvtanítási célú felhasználásáról.
Ugyan nem nyelvtanítási vonatkozású dolog, de nagyon aktuális: akik a Twitteren követték az iráni választások kapcsán kirobban tiltakozásokat, sokkal frissebb és első kézből származó információkhoz jutottak, mint akik esetleg a CNN-ből próbáltak tájékozódni. Sokan már ki is hirdették ez alapján az új média győzelmét a régi média fölött – nem mintha ez igazán kérdéses lett volna.
A Twitter akkor lehet a leghasznosabb, ha két fontos szabályt betartunk:
A követendő twitterezők kiválasztása nem igazán bonyolult; legegyszerűbben úgy találunk ilyeneket, ha megnézzük, hogy azok kiket követnek, akiket mi már korábban érdekesnek találtunk. De természetesen a Twitter honlapján is kereshetünk a felhasználók között, akár a profiljuk alapján, akár a küldött üzeneteik alapján.
A második szabály alkalmazása (a Twitter-kliens használata) sem túlságosan nehéz: a legkézenfekvőbb megoldás a Firefox alá telepíteni a TwitterFox nevű kiegészítőt, és már sínen is vagyunk. Ez természetesen feltételezi a Firefox használatát, de ugyebár az ember úgyis csak akkor használ Internet Explorert, ha valamiért a munkahelye erre kényszeríti; más magyarázatot nem tudok elképzelni.
Amennyiben mégis az a szerencsétlen helyzet áll elő, hogy rendes böngésző híján Internet Explorert kényszerülünk használni, telepítsük a TweetDecket (bár természetesen ez Firefox használata esetén is lehetséges). Ezt akkor is megtehetjük, ha TwitterFoxot már használjuk, mert más-más kiegészítő szolgáltatásokat nyújt ez a két ingyenes alkalmazás.
Végezetül néhány javaslat, hogy kiket érdemes követni (a lista természetesen később bővülni fog, mint ahogy több twitteres poszt is várható):
Lőrincz Tamás, Thornbury Scott, Nik Peachey, Jeremy Harmer, Gavin Dudeney
Bizonyára felmerültek már mindenkiben az alábbi kérdések egy nyelvvizsgával kapcsolatban:
Az Euro Nyelvvizsga Központ 4 fordulós, online írásbeli feladat értékelő versenye bepillantást kínál a vizsgákon alkalmazott objektív értékelési eljárásokba, miközben ezekre a kérdésekre is választ keresünk.
A játékos verseny minden fordulójában számos nyeremény várja a megoldást beküldőket, az értékelő verseny fóruma pedig várja a véleményeket, hozzászólásokat, kérdéseket.
A verseny részletei és regisztráció a http://www.euroexam.org/index.php?page=705&l=2 weboldalon!
A szervezők meghosszabbították az előadói jelentkezés határidejét a Multimédia az oktatásban 2009 konferenciára (Debrecen); az új határidő május 15. Ugyancsak május 15-ig érvényes még a kedvezményes regisztráció (20.000 Ft+ÁFA). A felhívás szövege:
—————————————————–
2009-ben 15. alkalommal rendezzük meg a Multimédia az oktatásban konferenciát.
A konferencia témája az oktatási tevékenység és a – legszélesebb értelemben vett – multimédia-technológia kapcsolata, így a társadalomtudományi kutatástól a biológiai sajátosságokig, a módszertani kutatásoktól, a technológia új eredményeinek bemutatásáig széles területet fog át. A konferencia a multimédiának az oktatásban történő hasznosítására, a technikai és a módszertani fejlesztésekre, illetve a kutatásokra igyekszik koncentrálni.
A konferencia időpontja: 2009. június 24-25.
Helyszín: Debreceni Egyetem, Informatikai Kar
A konferencia célja, hogy
A benyújtott és megtartott előadások a konferencia kiadványát képező DVD-n jelennek meg, mind szöveges, mind videó formátumban.
A konferencia tervezett témakörei:
A szakmai megjelenés, a bemutatkozás lehetséges formái a konferencián:
A konferenciával kapcsolatos további információk:
honlap: http://mmo2009.kfrtkf.hu
e-mail: mmokonf2009@gmail.com
—————————————————–
Már csak egy hely van az IATEFL Hungary (Angoltanárok Nemzetközi Egyesülete, Magyarország) tanártovábbképző kurzusán – a továbbított hírt eredetiben közlöm, mert csak angoltanárok számára releváns:
This is a final call for anyone who is interested in taking part in the accredited teacher development course entitled Multimedia in the English lesson (for primary and secondary school teachers) starting on 15th May, 2009 in Budapest.
If you are interested, please click here http://iatefl.hu/content.php?id=0581 for details and the registration form.
For more information, please contact Nikoletta Korda at office@iatefl.hu / 0620 574 8029.
A honlap célja, hogy minden nyelvtanár számára hasznos információkkal szolgáljon, de a témából következik, hogy időnként olyan anyagokat is megjelentetünk, amelyek némi számítógépes előképzettséget feltételeznek. Ezeket mindig a tech címkével látjuk el, de reményeink szerint ez nem fogja elrettenteni az olvasókat – ne feledjük: a tanítás folyamatos tanulás is egyben…
A Drupal ingyenes tartalomkezelő rendszer nagy népszerűségnek örvend, és a szakemberek is az egyik legjobbnak tartják a maga kategóriájában. Önmagában is alkalmas oktatásra, de a
http://groups.drupal.org/drupal-education
címen található csoport célja, hogy ezt minél jobban elősegítse. Itt egyrészt technikai támogatást kaphatunk a rendszer használatához, ami azonban még fontosabb, hogy olyan kollégáktól tudunk módszertani segítséget is kérni, akik saját gyakorlatukban használják a Drupalt. Ha ötletekre van szükségünk a kiinduláshoz, rengeteg linket ad meg az oldal olyan iskolákhoz, ahol a Drupalt használják.
A BBC híre szerint Norvégia egyik megyéjében a 16-19 év közötti iskolások egy kísérleti kormányprogram keretében kapják a laptopokat, amelyekre a szükséges szoftvereket is installálják számukra. A dolgozatokat is ezeken a laptopokon írják, amelyeken egy program ellenőrzi, hogy nem használnak-e meg nem engedett segítséget közben.
Érdekes, hogy a cikk főleg a puskázásra koncentrál, illetve a kivédésére tett erőfeszítésekre. Lehet, hogy ez Norvégiában (is) állandó probléma, de az a gyanúm, hogy itt inkább a gondolkodásmóddal van a probléma. Érdekes, hogy egy angol újságíró is rögtön a csalásra gondol, ha meghallja egymás mellett azt a két szót, hogy “laptop” és “iskola”. Visszautalnék inkább a tegnapi bejegyzésre, amelyben pont azt említettem, hogy mennyire kívánatos lenne, ha nálunk is laptopokon dolgozhatnának a tanulók az iskolában (és van már a világban ilyen program – erről még tervezek egy bejegyzést a közeljövőben). Nekem nem a csalás jut eszembe erről, hanem inkább az esélyegyenlőség, a korszerű pedagógia és a megnövelt lehetőségek.
A hír magyarul az ITcafe.hu-n jelent meg.
A brit Oktatási Minisztérium által készített tanulmány szerzői átfogó felmérést végeztek az interaktív tábla (interactive whiteboard – IWB) előnyeiről. Az eredmény röviden így foglalható össze: nem mutatható ki előny:
Overall, the statistical analysis failed to find evidence of any impact of the increase in IWB acquisition in London schools on attainment in the three core subjects in the academic year 2004/5.
Vagyis, magyar fordításban:
Összességében, a statisztikai elemzés nem talált semmilyen bizonyítékot arra, hogy lenne összefüggés a londoni iskolák által beszerzett interaktív táblák és a tanulók eredményei között a három alaptantárgyban a 2004/5-ös tanévben.
A teljes tanulmány itt található: http://www.dcsf.gov.uk/research/data/uploadfiles/RR816.pdf
A bejegyzés címében azért tettem kérdőjelet az interaktív tábla után, mert már maga a megnevezés is kissé félrevezető: mitől interaktív ez a tábla valójában? Itt ugyanis legjobb esetben is csak a kezelő (legtöbbször a tanár!) és a tábla között történik interakció – ugyanezt nyújtja egy kivetítővel összekötött számítógép is. Attól, hogy az egyébként valóban látványos hatásokat nem a billentyűzettel vagy az egérrel hozzuk létre, a tevékenység még nem lesz interaktív. Talán ezért használja az Oktatási és Kulturális Minisztérium a témának szentelt honlapjának címében is az aktívtábla kifejezést, a szövegében pedig a digitálistábla megnevezést.
A legnagyobb probléma az interaktív táblával kapcsolatban, hogy a frontális, tanárközpontú oktatáshoz való visszatérést erősíti (már ha ez egyáltalán visszatérés – mert az még kérdéses, hogy mennyire sikerült ettől elszakadni). Még a “jó gyakorlat” bemutatását célzó anyagokban is teljesen a tanárközpontú tevékenységek dominálnak. Amikor pedig esetleg egy tanuló kezeli a táblát, akkor a többi ül és nézi. Igen kevéssé interaktívan. Természetesen megfigyelhetőek az ilyen bemutatókban korszerű módszerek is (pár- és csoportmunka, egyéni kutatás) – ezeket azonban az interaktív tábla nélkül végzik a tanulók, tehát gyakorlatilag az nevezhető a tábla előnyének, hogy ki lehet hagyni az óra bizonyos elemeiből.
A probléma onnan eredhet, hogy egy rosszul feltett kérdésre csak rossz válasz adható. A rosszul feltett kérdés a jelen esetben az volt, hogy “Mit tegyünk, ha tanítványaink ingerküszöbe annyira megemelkedett, hogy nem köti le őket a tanári előadás?” Azért rossz ez a kérdés, mert téves a kiindulópont: nem a tanulók magas ingerküszöbe a probléma, hanem a tanári előadás mint módszer. Ha olyan módon szállunk be a tanulók figyelméért folytatott versenybe, hogy látványosabb előadásokat akarunk tartani, csak vesztesekként jöhetünk ki belőle. A mai számítógépes játékok és akciófilmek (de már a tíz évvel ezelőttiek is!) sokkal látványosabbak és figyelmet megragadóbbak, mint amivel akármelyik tanár versenyezhet. Egy tanárnak egészen egyszerűen nem az a feladata, hogy bravúros ügyességgel húzogasson színes képeket egymásra az interaktív táblán. Ehelyett inkább a tanulók egymással való interakcióját kellene előtérbe helyezni (kommunikáció!), valamint a tanulók saját ismeretszerzését kellene elősegíteni. Nem állítom, hogy ezekre a célokra ez az eszköz alkalmatlan – csak a tapasztalat nem az, hogy erre használnák. Amennyiben az ilyen jellegű használat kezd elterjedni, azonnal teljes mellszélességgel ki fogok állni mellette és mindenhol terjeszteni fogom, ahol csak tudom, hogy ez igen, ezt tessék megnézni, így kell ezt csinálni.
Szeretném tisztázni, hogy nem magával az eszközzel kapcsolatban vannak fenntartásaim, hanem annak jelenleg uralkodó felhasználásával. Tény, hogy az interaktív tábla túlságosan könnyedén kínálja magát a csupán látszólagosan korszerű alkalmazásokra. Már önmagában az sem túl szerencsés, ám megkerülhetetlen körülmény, hogy a használat során szükségszerűen visszazuhanunk a hagyományos, nagyon rossz üzenetet hordozó tantermi elrendezéshez, miszerint a tanulók egymás hátát nézve fordulnak a tanár és a tábla felé. Az is nagy lépést jelentene, ha úgy lehetne ezeket a termeket berendezni, hogy legalább félkörben ülnének a tanulók: egészen más lenne az atmoszféra.
Egy utolsó (előtti) szempont: az anyagiak. Hány laptopot lehetne venni egy interaktív tábla árából? Tízet egészen biztosan. De ha csak nyolcat, egy 16 fős nyelvi csoportban akkor is használhatna két gyerek egyet közösen. Ha a táblához szükséges szoftverek árát is beszámítjuk (ami nélkül tényleg csak egy nagyon drága kivetítő), akkor pedig a 16 laptop még kevesebbe is kerül. Ezeknek az árában pedig benne van az operációs rendszer, és innen már csak netkapcsolat kell, hogy a tanulók az egész világgal tudjanak valóban interaktívan és önállóan kommunikálni.
A tanártovábbképzés fontosságának hangsúlyozása pedig, különösen ezen a területen, annyira nyilvánvaló, hogy szinte nem is érdemes leírni. Kérdés persze, hogy ennek az evidenciának a felismerése elvezet-e oda, hogy átfogó és hasznos programok induljanak el. Mert továbbképzési felhívásokat lehet találni, ebben legalább már nincs hiány. Érdekelne azonban egy olyan reprezentatív felmérés eredménye, amely egyetlen kérdésre gyűjtené össze a válaszokat: “Tisztelt nyelvtanár kolléga! Részesült-e Ön a konkrét tanítási szituációjának és technikai képzettségi szintjének megfelelő módszertani továbbképzésben az interaktív tábla használatáról?”
Néhány érdekes link a témáról:
A Wikipedia cikke (a végén linkek több hatástanulmányhoz)
Graham Stanley vitaösszefoglalója a témáról
Az aktivtabla.hu Élő idegen nyelvek aloldala
A felhasznált illusztrációk forrásai:
Angol és magyar Wikipedia, sxc.hu
A Cambridge University Press szokásos évi tanártovábbképző konferenciája idén is a József Attila Gimnáziumban lesz (Budapest, XI. Váli út 1.) május 16-án, 10-től 16 óráig. A téma: készségfejlesztés. Bővebb információ és jelentkezés:
http://www.cambridge.org/elt/hu/news/4075_news.html
